TARTALOM
Néha a látszólag jelentéktelen és enyhe tünetek súlyos egészségügyi problémákra utalhatnak. Nem szabad alábecsülni őket. Érdemes ismerni őket, és időben orvoshoz fordulni. Ráadásul bármely életkorban érinthetik az embereket.
A dysphagia (latin phagia – evés, dys – nehézség) egy nyelési zavar, amely megnehezíti, vagy extrém esetben lehetetlenné teszi az étkezést. Ez a tünet sok beteg esetében viszonylag gyakran előfordul, és többek között kiszáradáshoz és alultápláltsághoz vezethet. Ezért fontos a gyors beavatkozás, beleértve a táplálkozási terápiát is.
A nyelés egy akaratlagosan indított orális fázisból és egy az emberi akarat által nem befolyásolt garati és nyelőcsői fázisból áll. Az első szakasz a táplálék aprításából, rágásából és nyállal való keveréséből áll, hogy könnyen átjusson a nyelőcsövön. A táplálékot a nyelv a garatba mozgatja, majd az ívelő szájpad összehúzódik, és a gége záródik (ez megakadályozza, hogy a táplálék visszafolyjon az orrüregbe, illetve hogy a táplálék a légutakba jusson). A táplálék a nyelőcsőbe kerül, és a perisztaltikus hullámok segítségével a gyomorba jut. A táplálék visszafolyását a gyomorból a nyelőcsőbe az alsó és felső nyelőcsőzáró hatékony működése akadályozza meg.
Kétféle dysphagia létezik:
- oropharyngealis dysphagia (más néven felső, preoesophagealis dysphagia) - nehézségek lépnek fel, mielőtt a falat eléri a nyelőcsövet, néhány másodperccel étkezés után. Az esetek 80%-ában neurológiai problémák, ritkábban fej-nyak területi neoplasztikus elváltozások az okok.
- nyelőcsői (alsó) dysphagia - nehézségek lépnek fel, amikor a falat áthalad a nyelőcsövön. Az esetek 85%-ában az emésztőrendszeri betegségek okozzák. Ezen típuson belül is vannak:
- mechanikus dysphagia - a nyelőcső lumenének túl szűk volta és a falat méretének helytelen aránya miatt alakul ki a nyelőcső szélességéhez képest. Ha a nyelőcső keresztmetszete kevesebb, mint 25 mm, dysphagia léphet fel, míg a dysphagia tartós tünet, ha a nyelőcső lumenje nem haladja meg a 15 mm-t.
- funkcionális dysphagia - kialakulásának oka a perisztaltika zavara (motilitás), azaz a falat rendellenes mozgása a nyelőcsőn keresztül a gyomorba.
A nyelési nehézség tünetei és az odinofágia valamint a garatgombóc közötti különbségek
A betegek a nyelési nehézség tüneteit úgy írják le, mintha egy ételdarab megállna, fennakadna vagy hozzátapadna a nyelőcső falához. Úgy érzik, mintha akadály lenne az étel útjában a gyomor felé. Emellett problémák léphetnek fel a nyelési folyamat elindításakor (ez az oropharyngealis dysphagiára vonatkozik).
A nyelési nehézség kísérheti köhögés nyelés közben vagy éjszakai köhögés, étel visszajutása az orron keresztül, rekedtség (tartós rekedtség megfázás nélkül), emésztetlen étel visszaböfögése, hangos nyelés vagy rossz lehelet. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a betegek nem éreznek fájdalmat a nyelés során. A nyelési fájdalmat odinofágiának nevezik. A dysphagia és az odinofágia egyszerre vagy külön-külön is előfordulhat.
A betegeknek nincs más nehézségük, csak a nyelés. A garatgombóc, korábban hiszterikus globusnak (Globus hystericus) is nevezett állapot általában a torok szűkületének, csiklandozásának vagy idegen test érzésének érzetét jelenti a torokban. Ez a tünet azonban nem befolyásolja a nyelési folyamatot, és általában nem társul más betegség tüneteivel. A garat diagnózisát csak a garat és a nyelőcső szervi patológiáinak kizárása után állítják fel.
Diagnose von Dysphagie
Bei der Diagnose ist es wichtig, eine angemessene Anamnese zu führen und festzustellen, um welche Lebensmittel es sich bei der Dysphagie handelt, wie lange sie dauert und ob sie plötzlich aufgetreten ist. Wenn dies der Fall ist, kann dies auf die Bildung eines Rings in der Speiseröhre hinweisen, z. B. eines Schatzki- Rings - eines Faserrings nahe der Verbindung der Speiseröhre mit dem Magen. Wenn sich dieses Symptom verstärkt, nehmen Schwierigkeiten beim Schlucken fester Nahrung zu, sie können auf einen bösartigen Tumor oder eine Stenose im Zuge einer Refluxkrankheit hinweisen. Sowie das Vorhandensein von Veränderungen in der Speiseröhre, die ihr Lumen verengen: gutartige, bösartige, entzündliche, ulzerative Veränderungen nach Bestrahlung, Divertikel und intraösophageale Ringe und Membranen.
Eine gut geführte Anamnese ermöglicht die korrekte ärztliche Diagnose einer Dysphagie in bis zu 80 %. Dysphagie im Zusammenhang mit dem Schlucken nur fester Nahrung weist wahrscheinlich auf eine mechanische Obstruktion hin. Andererseits kann Dysphagie im Zusammenhang mit dem Schlucken fester und flüssiger Nahrung auf Muskel- und Nervenstörungen hinweisen.
Darüber hinaus sollte bei der Diagnose auf das Vorhandensein zusätzlicher Symptome geachtet werden, d. H. Brennen in der Speiseröhre, Husten, Aufstoßen von Nahrung je nach Körperlage oder wiederkehrende Lungenentzündung.
Einer der Screening-Tests, mit denen Patienten mit Dysphagie erkannt werden können, ist der Wasserschlucktest (BSE-Bed- Side) . Schluckbeurteilung ) oder Prüfsubstanz (z.B. Gugging Schlucken Bildschirm Guss (GUSS) oder Volumenviskosität Schlucktest (V-VST)) in verschiedenen Volumina. Die nächste Stufe ist der Aspirationsrisikobewertungstest, Bewertung nach der PAS-Skala – dem Grad der Kontrastpenetration in die Atemwege oder der FEDSS-Skala – dem Risiko einer wiederholten Intubation.
Ursachen der Dysphagie
A dysphagia okai nagyon összetettek, és számos aspektusát befolyásolhatják az emberi test működésének. Ezek között szerepelnek:",
'11': "A dysphagia okai",
'12': "Az egyik szűrővizsgálat, amellyel a dysphagiás betegeket felismerhetjük, a víznyelési teszt (BSE-Bed-Side). Nyelésértékelés vagy vizsgáló anyag (pl. Gugging Nyelési Képernyőöntvény (GUSS) vagy térfogat-viszkozitás nyelési teszt (V-VST)) különböző térfogatokban. A következő lépés az aspirációs kockázatértékelő teszt, értékelés a PAS-skála szerint – a kontrasztanyag légutakba jutásának mértéke, vagy a FEDSS-skála szerint – az ismételt intubáció kockázata.",
'13': "Ezenkívül a diagnózis során figyelmet kell fordítani további tünetek jelenlétére, pl. égő érzés a nyelőcsőben, köhögés, testhelyzettől függő étel felböfögése vagy visszatérő tüdőgyulladás.",
'14': "Egy jól vezetett kórelőzmény lehetővé teszi a dysphagia helyes orvosi diagnózisát akár 80%-ban. Csak szilárd étel nyelésével kapcsolatos dysphagia valószínűleg mechanikus elzáródásra utal. Másrészt a szilárd és folyékony étel nyelésével kapcsolatos dysphagia izom- és idegrendszeri zavarokra utalhat.",
'15': "A diagnózis során fontos a megfelelő kórelőzmény felvétele és annak megállapítása, hogy mely ételek okozzák a dysphagiát, mennyi ideje tart, és hirtelen jelentkezett-e. Ha igen, az utalhat a nyelőcsőben kialakuló gyűrűre, pl. Schatzki-gyűrűre – egy rostos gyűrűre a nyelőcső és a gyomor találkozásánál. Ha ez a tünet súlyosbodik, a szilárd étel nyelési nehézségei fokozódnak, ami rosszindulatú daganatra vagy refluxbetegség miatti szűkületre utalhat. Valamint a nyelőcső lumenét szűkítő elváltozások jelenlétére: jóindulatú, rosszindulatú, gyulladásos, fekélyes elváltozások sugárkezelés után, divertikulumok, intraoesophagealis gyűrűk és membránok.",
'16': "Dysphagia diagnózisa
- a nyelőcső harántcsíkolt izomzatának betegségei,
- neurológiai betegségek (pl. stroke, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, polyneuritis) – ezt a típusú nyelési nehézséget neurológiai dysphagiának nevezik,
- különféle patológiák a szájban, garatban, nyakban és tarkón,
- a felső nyelőcső-záróizom működési rendellenességei,
- megnagyobbodott nyirokcsomók,
- pajzsmirigy betegségek,
- a nyak csontrendszeri és ízületi rendszerének elváltozásai,
- szkleroderma és az ezzel járó bőrváltozások,
- neuromuszkuláris betegségek (mijaszténia, botulizmus),
- (Izomsorvadás, dermatomiozitisz, szarkoidózis, amiloidózis, anyagcsere- vagy szteroidmiopátiák során),
- nehezen kezelhető fertőzések AIDS-betegeknél, valamint Kaposi-szarkóma vagy lymphoma megjelenése a betegség lefolyása során,
- szándékosan vagy véletlenül lenyelt idegen test
- nyelőcső motilitási zavarok,
- A nyelőcső szerkezetének károsodása intubáció, betegség, égés, műtét vagy adjuváns kezelés (sugárterápia) következtében,
- Gyógyszerek: kolinolítikumok (butilbromid-hioszcin), opioidok, triciklikus antidepresszánsok, antidepresszánsok, izomrelaxánsok, anxiolitikumok.
Ezen túlmenően a hirtelen testsúlycsökkenés, az 50 év feletti életkor, az alkoholfogyasztás és a dohányzás növeli a dysphagia kockázatát.
Dysphagia szövődményei
A dysphagia legsúlyosabb szövődményei az aspiráció vagy fulladás és az aspirációs tüdőgyulladás. Egyéb szövődmények lehetnek a betegek gyakoribb intubációja és tracheotomiája (különösen intenzív osztályokon). Ezen túlmenően a dysphagia növeli a beteg halálozási kockázatát. A dysphagia egyéb gyakori szövődményei és a csökkent táplálékbevitel alultápláltságot és kiszáradást eredményeznek, ami meghosszabbított kórházi tartózkodást, megnövekedett kezelési költségeket, rosszabb prognózist és gyakoribb áthelyezést ápolási és kezelési intézményekbe von maga után.
Dysphagia kezelése
A dysphagia kezelése az aspiráció (fulladás, véletlen belélegzés étel vagy ital közben) és szövődményeinek (beleértve az akut légúti elzáródást) megelőzésére irányul. A kezelés alkalmazkodást, kompenzációt vagy rehabilitációt szolgál, és a nyelési nehézség súlyosságától függ. Enyhe esetekben elegendő az étrend módosítása. Súlyosabb esetekben szükség lehet az orrnyálkahártya nedvesítésére vagy mesterséges nyál használatára.
Neurogén dysphagia esetén, ellentétben más formákkal, túlzott nyálelválasztás léphet fel, ami fulladást okozhat, és szélsőséges esetben csak sebészeti beavatkozással előzhető meg. Egy másik kezelési módszer az ilyen tünetekre a neurostimuláció, például a PES-módszerrel 10 perces stimulációt végeznek 3 napon keresztül.
Fizioterapeuta felügyelete mellett a nyelési reflex stimulálását étkezés közben is befolyásolhatja a testtartás megváltoztatásával és a fej testhez viszonyított pozicionálásával.
Hasznos lehet a dohányzásról és a kávéfogyasztásról való leszokás is, mivel ezek negatívan befolyásolják a nyelési folyamatot, például a nyelőcső alsó záróizma túlzott ellazulását okozva.
A nyelési nehézség gyógyszeres kezelése csak akkor történik, ha gastrooesophagealis refluxbetegség vagy más betegségek keretében nyelőcsőzáróizom tónuszavar áll fenn.
A nyelési nehézséget okozó morfológiai változások esetén endoszkópos eljárásokat alkalmaznak a nyelőcső lumenének tágítására vagy protézis behelyezésére, illetve neoplasztikus elváltozások esetén brachyterápiát alkalmaznak.
Táplálkozási terápia dysphagiában
A táplálkozás megváltoztatása dysphagiás betegeknél az intoleráns táplálék típusától függ. Ha a dysphagia folyékony ételek fogyasztása miatt jelentkezik, az étrendnek koncentráltnak kell lennie. Ebben az esetben jól működnek a piacon kapható készítmények, amelyek megváltoztatják a folyadékok állagát és egyfajta zselét képeznek. Szintén jól működik például a levek burgonyakeményítővel való sűrítése vagy egyszerű zselé készítése. Azok a betegek, akiknél a dysphagia szilárd ételek fogyasztása miatt jelentkezik, kevert, aprított, pépes állagú ételeket kell fogyasszanak. Extrém esetekben, például nyelési nehézségek esetén, az étel állagától függetlenül táplálás szükséges például nyelőcső szondán keresztül. Ez szükséges az alultápláltság és kiszáradás, valamint azok következményeinek, például hosszabb felépülési idő megelőzésére.
A felszolgált ételeknek stimulálniuk kell a szájüreg receptorait és támogatniuk kell a nyelési reflexeket. A betegnek adott ételnek megfelelően fűszerezettnek és aromásnak kell lennie, hogy a perisztaltikus reflexeket illattal is serkentse. Figyelem, a nyelőcső változásai miatt dysphagiás betegeknél az ételek legyenek aromásak, de ne irritálják a nyelőcső falát. A sugárterápia utáni nyelési nehézségek esetén is szükséges ez a megközelítés, mert a túl erősen fűszerezett ételek irritálhatják a beteget és hányást válthatnak ki, ami tovább növeli az alultápláltság kockázatát. Minden esetben az ételek hőmérséklete legyen mérsékelt.
A jégkockák, fagyasztott gyümölcs vagy rágógumi szopogatásával kiváltott perisztaltikus mozgások is hasznosak lehetnek.
A Nutridrinkek és más nagy ozmolalitású termékek lehetővé teszik, hogy kis térfogatban több kalóriát biztosítsanak, és emellett laza zselé állagúak, ami ideálissá teszi őket dysphagiás betegek számára.
Összefoglalás
A dysphagia az orvosi szakkifejezés a nyelés mechanikai, funkcionális, neurológiai vagy strukturális zavarára. Hosszan tartó problémák a szilárd és folyékony táplálék nyelésében növelik többek között az aspirációs tüdőgyulladás, alultápláltság, kiszáradás, rosszabb prognózis kockázatát, és orvosi tanácsadás tárgyát kell képezze. A kezelés alapja az étrend megváltoztatása, a folyékony táplálék koncentrálása, valamint a szilárd táplálék keverése és őrlése. A jégkockák, fagyasztott gyümölcs vagy rágógumi szopogatása segíthet. Ha a beteg nem képes megfelelő mennyiségű kalóriát felvenni a fogyasztott táplálékból, hasznos lehet nagy ozmolalitású készítmények bevezetése.
